Második nap - Gyergyó településfejlõdése, és a közösségi élet

A második napunk remekül startolt, bár a sárga
plakátot, amely nagy betükkel hirdette: „Elsõ Gyergyói
Örmény Napok” sok helyrõl letépte a szél...
És a déli 14 órás indulás sem volt a legalkalmasabb
kezdésre, azért volt hallgatósága öreg és fiatal,
Madaras Péter elõadásának, amely a „Mesélõ házak”
címmel a városunk településfejlõdé sét, a jellegzetesen
örmények által megvalósított építkezéseket, így a
Fõtér kialakulását mutatta be.

A „Mesélõ házak” elõadást, jó egy hónapos anyag
gyûjtés elõzte meg, és úgy korabeli, mint mai fotókkal
nagyon jól dokkumentálva volt.
Sok új dolgot hallhattunk, kiderült pl hogy a
jelenlegi Brummogó is egy régi örmény kereskedõ ház
volt, a mai BRD-t is magába foglaló tömbház, helyén a
II. Világháború végéig, (lehet az énekben is szereplõ)
Cziffra palota állt, amely ayegyik legszebb épülete
volt a Fõtérnek, hogy a Márton Áron utca a katolikus
templomtól felfele, az un. „örmény sor” nagyjából mind
„parasztbarokk” stílusba épült :), hogy valamikor a
Fõtéren benzinkút állt, az 50-es évektõl kezdték
fákkal teleültetni a teret, addig egy nyitott sétány
volt, hogy volt valamikor térzene a Fõtéren, hogy az
Örmény utcába a papoknak egy fafolyósót építettek ki,
hogy ne sározzák össze magukat, amíg a templomba
mentek, és méás hasonló érdekességeket. .. Orel Dezsõ,
városunk elsõ polgármestere házába, ma a Rubin Studió
van.
Szemünk elõtt fejlõdött ki Gyergyószentmikló s
arculata, abból az állapotából, amelyet a legrégebbi
fotó õriz... A kommunizmus alatt lerombolták a
kissebb, de ugyanannyira szép és kedves házakat, hogy
két emeleteseke építsenek, így járt pl a szintén
örmény kereskedõ háza, aki borpatikát mûködtetett, és
helyébe épült a Nagyáruház. A szép boltíves ablakokat
négyszögesre cserélték, de a házak még így is õrzik a
korabeli szépségülbõl valamennyit. .. és nagyon sokan
nem tudják, hogy ezek majdnem mind az örmény
kereskedõk házai voltak, akik a leggyakrabban felül
éltek, és alul az üzletet mûködtették.

Ezután az örmény közösség éltetérõl szólt egy
bemutató, a XX. század eleji egyháról, amelynek
leírását a Dr Sahag Koghian szentszéki kormányzó
látogatása alkalmából jegyeztek le. Ez a Dr Sahag
úriember arcképe látaható egyébbként az András által
elkészített plakáton.

Ahhoz képest, hogy az elõadás címe az volt: „Kis
örmény kultúrtörténet”- lassan-lassan kiderült, az
örmény kultúra nem is olyan kicsi :) Az építkezések
kapcsán, és az érték-teremtés jegyében, de most már az
egyetemes örmény kultúrából merítve következett egy
bemutató Dukai Dittától, Örményország gyönyürû
épületeirõl, és kõfaragási csodáiról. A kõ
megformálását már az V. Századtól mesterien ûzik, a
faragás aprólékos, igényes, és elbûvölõ, mint a
varrott csipke. Gyakran szerepel motivumaik között a
kereszt, egy mélyen vallásos nép, aki mûépítészeti
megvalósításait az ázsiai szellemiségben, de európai
igényességgel valósítja meg. Jelenleg turisztikai
látványosságok ezek.

Végezetül a programtól kicsit eltérve, egy
dokumentumfilmet néztünk meg.

Buslig Barna, Fehér Csongor, Madaras Szilárd, és aki
csak virtuálisan volt velünk, de így is nagyon izgult
sikerünkért: Selyem András.

Fotókkal itt:
http://bucsin. 8k.ro/gon2. html

Gorog Joachim Tarsasag